Hát ez elég rövid fejezet lett,de azért remélem tetszik!
Szeretném,ha komiznátok,s ezáltal kifejtenétek a véleményeteket!
Köszönöm a követőimnek,hogy követtek:]
Jó olvasást
csók
Nicole
Hiba csók
A tegnapi nap,életem egyik legszebb napja volt,mivel megismertem Pault.
Nora, a portfólió vezetője kizökkentett a gondolataim mélyéből,s bevezetett a smink szobába.
A smink mester percek alatt gyönyörű sminket rittyentett rám.
Egy fekete bőr, mini ruhát kaptam. Elég kihívóan festettem,de hát ha ez kell nekik!
-Változott a terv,Elza baba!-szólt a stilyst.-Ezt nem szabadna tudnod,de nem egyedül fotóznak téged Édesem,hanem egy világsztárral,aki irtó jóképű pasika!-nevetgélt mint egy bolond.
Hát kivel fognak lefotózni?
Kimentem,és egy ismerős arcot láttam.
-Paul!-kiáltottam.
-Elza,nem is tudtam,hogy veled lesz fotózásom!
-Én sem.
-Örülök,hogy újra látlak,tudod hiányoztál ebben az egy napban!-nevetett.
-Te is.-vallottam be.
-Kezdhetjük fiatalok?-kérdezte Nora.
Mindketten bólintottunk. Paul végignézett rajtam,s láthatólag nem talált szavakat. Ő egy kigombolt fekete inget viselt,s hozzáillő farmert.
Először csak egymás mellé kellett állnunk,s egymás szemébe mélyedni.
Azután Paul jött,nekem addig lekellet ülnöm. Olyan profin állt ott,mint egy isten!
Az utolsó képen megkellet fognia az államat,nekem meg mind két kezemet az arcára kellett tapasztanom. Megremegtem párszor,amin kuncogott.
Amikor végeztünk Paul követett a taximhoz.
-Ne vigyelek haza?-kérdezte,majd egy gyönyörű autó felé mutatott. Történetesen olyan volt mint az enyém. Lexus LF-A, csupán annyi különbség volt,hogy az övé szürke volt,az enyém piros. Na és az enyém a javítóban vendégeskedik,miután a bugyuta öcsém összetörte!
-Megköszönném.-mosolyogtam felé.
Kinyitotta az ajtót nekem,majd ő is beszállt.Kellemes férfi parfüm illat volt az autóban.
-Mesélj magadról!-kérte.-Mesélj a családodról,és,hogy mit csináltál addig,míg fel nem fedeztek.-nevetett.
-Londonban születtem,ott éltem a szüleimmel és az öcsémmel. Huszonegy vagyok,és általában a barátnőimmel vizespólós kocsi mosásokon vettünk részt,a régi szép időkben.
-Kár,hogy nem oda vittem az autót mosatni,én hülye!-nevetett.
-Pedig még kedvezményt is kaptál volna!Hát ezt tényleg elbaltáztad.
Hirtelen a kedvenc számom csendült fel,gyorsan felkaptam a telefonomat. Brad volt az. Kinyomtam. Nem érdekel mit akar már megint mondani.
-Miért nyomtad ki?
-Mert a hülye menedzserem volt.
-Értem.
Leparkolt,majd kinyitotta az ajtót nekem.
-Ráérsz?-kérdeztem.
-Rá,miért?
-Gyere fel!-mondtam határozottan.
Bólintott,majd elindultunk a lifthez.
-Mit kérsz?-mutattam felé az üdítős üvegeket.
-A narancs jó lesz,köszi. Mesélj még magadról,kérlek.
-Miért érdekel ennyire az életem?
-Nem is tudom,csupán érdekel.
Elkezdtem mesélni neki a gimnáziumtól számított éveimet. Majd ő következett,ő is elmesélte a múltját.
-Holnap eljönnél velem valahova?-kérdezte kisfiús mosollyal.
-El,de mégis hova?
-Nem tudom.-vallotta be.
-Majd kitalálunk valamit.- mondtam,ő pedig helyeselt.
Közelebb ült,és gyengéden az arcomhoz ért. Az arcához hajoltam,s csak bámultuk egymást.
-Gyönyörű lány vagy Elza.-suttogta. Száját lassan a számhoz értette,majd nyelve könnyedén játszadozott az enyémmel.
Átkarolta a derekamat, én pedig az arcát simogattam. A csókja érzéki volt. De elhúzódott tőlem.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Csak tegnap ismertük meg egymást. lehet,hogy ódivatúnak fogsz most tartani,de szerintem ez a csók korai volt.
-Te csókoltál meg,már bocs. -nem értettem mit akar ezzel.
-Hiba volt.
-Mi van?Most egy csók miatt lettél ilyen? Nekem jól esett az a "hiba csók".
-Ne haragudj.- és kilépett az ajtón. Biztosra vettem,hogy a "ne haragudj" mondatát,a csókra értette.
Istenem csak egy csók volt! Miért kell ennyire megnehezítenie a dolgokat?
Talán jobb is ,hogy elment,hiszen csak feldühített. Jó lehet,hogy korai volt a csók,de nem kellett volna ilyen mogorvának lennie.
Megszólalt a csengő.
"Szerencsémre" Brad állt az ajtóban.
-Mióta illik kinyomni a telefonodat,ha én hívlak?
-Hagyjuk!-legyintettem felé.
-Na elmondhatom az ajánlatot amit kaptál?
-Mond.-mondtam,majd leültem a kanapéra. Brad is kényelembe helyezte magát a fotelben,majd elkezdte a mondókáját.
-Indul egy show a tévében. A lényege az,hogy öt gyönyörűséges nő harcol a férfiért,s a végén a férfi csak egyet választhat,akibe beleszeretett. A show lényege a csábítás művészete,amiben profi vagy. Tudom,tudom,hogy te nem szeretsz férfi után futni,vagyis harcolni,de nagyon nagy sikere lesz annak aki megnyeri. Minden címlapon te leszel,mindenki szerződtetni akar,és még sorolhatnám.
-Na és honnan veszed,hogy én nyerem meg?
-Abban biztos vagyok,hisz te vagy a legjobb személyiség mind közül.Azok ronda libák mind. De te gyönyörűm,te isten nő vagy! Meglátod,tele lesz a markod zöld hasúval bébi!
-Elég,elég!-csitítottam.-Nagyon beleélted magad.
-Ja,és ma este kellene beköltözni a villába,ahol lesztek majd egy hétig.
-Mi? Előbb nem tudtál volna szólni?!-bár tudtam,hogy ez végül is az én hibám,mert nem engedtem,hogy végig mondta tegnap amit akart.
-Sajnálom. Na és természetesen felkel tennem egy kérdést. Van barátod,udvarlód,vagy bárki akivel a közeljövőben összejöhetsz?
Paulra gondoltam. Olyan férfias,és kedves. De túl,túl unalmas nekem. Amiatt a buta csók miatt is kis híján megőrült!
De így még esélyt sem adok neki.
-Én már elfogadtam,tehát muszáj menni,és azt mondtam,hogy nincs senkid. Ma kilenckor jön érted a limó. Na viszlát kislány,majd hívlak.Ja,és ne nyomd ki a telefonodat!
Elég morcosan mondta.
Én még morcosabb voltam,mivel még azt sem mondta meg,hogy kiért kell "harcolnom".
Miután a dühöm elszállt,csak Paulra tudtam gondolni. Jobb lesz,ha felhívom.
Hirtelen felcsendült a telefonban Paul hangja, s mire köszönni akartam,rájöttem,hogy csak az üzenet rögzítő.
-Szia Paul,Elza vagyok! Az a helyzet,hogy én a napokban nem leszek itthol,mert a menedzserem benevezett egy showba.
Ma kilenckor indulok.Sajnálom,hogy rosszul sikerült a délután...
Szép estét!
Majd letettem a kagylót.
Elza a fotózáson
