2010. október 30., szombat

6.Fejezet

Sziasztok! Most egy másik szemszögből írtam a fejezetet,remélem tetszik:) Továbbra is várom a hozzászólásokat :)  puszi
                                      Nicole

Elza gyönyörű nő.Nem tudom,hogy hogyan szerethettem belé ennyire gyorsan,de úgy éreztem ,hogy ő az életem értelme. Soha nem akarom elengedni,ő csak az enyém lehet.Senki másé csak az enyém...

A mellkasomon fekvő istennő lassan felszuszogott,én megsimogattam finoman a haját.

Jó érzés volt,hogy most hozzám tartozik.

Amikor vége lesz ennek a forgatásnak,elviszem randevúzni,hiszen ez is része az együttlétnek.

Bár a vacsorát és hasonló dolgokat kerülném,de szerintem ez Elzának fontos.Érte mindent.

Elza felébredt,és rám nézett gyönyörű barna szemeivel.

-Hány óra van?

-Nyolc.-feleltem,és nyomtam egy puszit a homlokára. -Lassan indulni kellene a forgatásra .

-Én nem megyek!-mondta,és felült.

-Hogy érted,hogy nem jössz?

-Hát úgy ahogy mondtam.-felelte. -Kilépek,mert ugye azt te sem gondolod komolyan,hogy végig nézem,ahogy a többi lány rád mászik?!-mondta a szemeivel szurkálva.
-Nem kellene ezt a dolgot annyira felfújni.Hiszen tudod,hogy beléd vagyok szerelmes nem?!- gondolkodva bámult maga elé.
-Már nem vagyok biztos benne!-mondta határozottan,s elkezdett öltözködni.
-Ne csináld már Királykisasszony!-mondtam kissé nevetve. Nem tudom miért kell felfújni a dolgot,hiszen úgyis Őt választom a forgatás végén,és boldogan élünk..bla,bla,bla.
-De csinálom,mert nem tudom,hogy mit szólnál ha négy férfi csókolgatna és flörtölne velem a szemed láttára!-most már kiabált.
Ha bármely férfi hozzá érne Elzához,nyomban megölném az biztos!
-És akkor most mit akarsz?Hogy én is mondjak fel?-vágtam hozzá a kérdést.
-Igen.
-Az nem fog menni! -mondta egy hang az ajtóból. George volt az.-Vagy tudjátok mit? Ezután ki is léphettek!-nevetgélt,s Elza asztalán lévő vázára mutogatott.
-Látjátok,ez a kis váza rengeteg pénzt fog hozni!
-A váza?-kérdezte az egyik talpnyalója.
-A vázában lévő kamera!-örömködött.
Ijedve meredtem Elzára. Ha az a kamera be volt kapcsolva,akkor felvett mindent! Az egész estét,amit Elzával töltöttem.
-Mit akar ezzel mondani?
-Azt,hogy a mai rész lesz az utolsó. Még hozzá az utolsó rész,ebből a kis "össze jövetelből" fog elkészülni! Tekintsük úgy,hogy Elza megnyerte a műsort..
-Maga adásba akarja adni,ahogy szeretkeztünk?-csattant fel Elz.
-Magam sem fogalmazhattam volna jobban!
-Ezt nem teheti!-Elza láthatólag kiborult. Bár elég furcsa,de én nem aggódtam annyira. Hiszen legalább Elzával lehetek,és nem kell a többi lánnyal jópofiznom!
-Szívem,elolvastad te a jogaidat,és a jogainkat,mielőtt alá írtad a szerződést? Mert ha igen,tudhatnád,hogy minden felvétel,ami a George's Movie Villában játszódik,az én tulajdonom,és azt csinálhatok vele amit akarok. Szerintetek miért mondtam ,hogy mindenki maradjon a szobájába,és ne járkáljatok kedvetek szerint át egymáshoz?
-Az egész videót beakarod adni?-kérdeztem nyugodt hangnemben.
-Szerinted pornót akarok adásba hozni? Dehogy is! Csak kivágásokat amiből rájönnek,hogy ti együtt vagytok,ennyi. Aztán később meg majd úgyis a paparazzik,és a riporterek letámadnak benneteket. Nekem ez épp elég.- nevetett.-De most megyek is,és ha gondoljátok csomagolhattok,a pénz meg majd a számlátokra átutaljuk.-és kisétált az ajtón.
-Te ezt annyiban hagyod?-ordította Elza.
-Még is mit tehetnék? Hiszen csak pár bevágást játszanak majd le,nem hallottad? Nézd a jó oldalát: így legalább nem kellett felmondanod,és nekem se.
-Aha,és az is milyen jó,hogy egy ócska kis ribancnak fognak nézni,ugye?!
-Dehogy fognak annak nézni!
-Magyarázd meg majd a szüleimnek és a testvéreimnek is!-már értem,hogy mire céloz.
-Nem lesz semmi baj!-szorosan magamhoz öleltem.
Elzának könnyek szöktek a szemébe,amitől elég rosszul éreztem magamat.
A régi barátnőimet elküldtem volna a fenébe,ha elkezdetek volna sírni,de Elza más. Vele finomnak,és gyengédnek kell lennem.
Túlságosan szeretem ahhoz,hogy bármivel is megbántsam.
Miután megnyugtattam,vissza mentem a szobámba,és elkezdtem pakolni. Hihetetlen,hogy eddig csak úgy mond kalandjaim voltak,de most Elzánál mást érzek. Úgy érzem vele letudnám élni az egész életemet! Pedig én nem vagyok az az otthon ülős,nyugodt férfi.
Sajnos Elza nem látja a dolgok jó oldalát,de én annál inkább. Nem kell bujkálnunk a nyilvánosság elől,felvállalhatjuk nyíltan a kapcsolatunkat,és főként boldogok lehetünk.




Miután Ian elment pakolni, nem tetettem tovább azt,hogy megnyugodtam. Újra zokogni kezdtem.
Nem az bántott,hogy egy ország,vagy inkább a világ látni fogja azt,hogy Iannel együtt voltunk.Nem,én sokkal kisebben gondolkoztam. S annak a kisebbnek a neve Paul.
Persze a szüleimre kentem Ian előtt,de ők már ismernek,és tudják,hogy milyen vagyok. Többek között ezért sem beszélnek velem két éve.
Amikor beköltöztem azt hittem,hogy már Paul teljesen hidegen hagy.De ma rájöttem,hogy nem. Nagyon is érdekel.
Túlságosan érdekel.
A legrosszabb,hogy nem csak ő iránt érzek e féle vágyat,hanem Ian iránt is.
Életemben először fordul elő,hogy a dolgok kicsúsznak a kezem közül,s a szívem irányít.

2010. október 26., kedd

5.Fejezet

                                                           Minden tökéletes



Van egy pont minden embernek az életében,amikor annyira kiborul,hogy felteszi magának a kérdést,hogy minek is él tulajdonképpen. Azért szögezzük le,hogy én még ennél a pontnál nem tartok,bár közel járok...

Megismerkedtem a többi lánnyal,de egyikük sem győzött meg arról,hogy jó fejek lennének.

Iant próbáltam kerülni, bár elég nehéz volt.

-Elza,kezdődik gyere!-szólt be Arabella. Kezdődik az adás. Ahogy a folyosón mentem,a rendező,George elém ugrott.

-Itt van a számodra való forgató könyv. Ebben bent van minden,minden amit csinálnod a mai randitokon.

Bele néztem a vékonyka füzetbe,s rögtön megbökték a szememet a szavak. Smaci,ülj az ölébe,csókold meg és további "parancsolatok". Lehetetlen,hogy én ezeket megtegyem!

-Én ezeket nem teszem meg!-vontam fel a szemöldökömet.

-Ó,dehogy nem.Édesem ha fent akarod tartani a hírneved,és nem akarsz besülni,úgy,hogy vesztesz ebben a műsorban akkor megteszed!

-Nem kényszeríthet senki sem rá!

-Természetesen nem,de most döntsd el,hogy el húzol haza,vagy maradsz!Ha az előbbit választod mehetsz csomagolni.

Minek kell ilyen baromságokat megtennem?-Tettem fel magamnak a kérdést ezerszer.

-Na,hogy dönt a nagyságos kisasszony?-kérdezte George.

Habozva ugyan,de válaszoltam.

-Maradok..-mondtam kissé vicsorítva.



-Helyes válasz.

Végül is nem is olyan baj,hogy megkell csókolnom Iant,hiszen tetszik nekem,neki meg én...

És nem utolsó sorban nagyon vonzó férfi!

-Menj a hármas számú szobába,ott forgatunk.

-Oké.

Elindultam a megadott szoba felé. Amikor bekopogtam Ian beinvitált.majd üdvözölt.

-Szia.-mondtam neki. George megmutatta,hogy hova álljak,majd a helyére ment.

-Okés fiatalok,három,kettő,egy! -és bekapcsolt a kamera.

Ianhez mentem,s egymás szemébe mélyedtünk.

-Nem muszáj ha nem akarod -suttogta úgy,hogy senki más nem hallotta.

-Ki mondta,hogy nem akarom?-vágtam rá.S közben megölelt,s száját a fülemhez tapasztotta.

-Egész héten visszautasítottál.-a férfi aki a kamerát tartotta,ránk nézett. Nem vette észre,hogy beszélünk.

-Én akarom,csak nem itt és így.-Ian szája mosolyra húzódott.

-Tehát neked is tetszem?-mosolygott.

-Igen.-s már én is mosolyogtam. -Már tudom,hogy hogyan rázzuk le őket,csak figyelj!

A fejemhez kaptam,s lezuhantam a földre. Tizenegy éves korom óta Oscart kaphatnék az ájulás-szimulálásomért.Többek között ezért is lettem színésznő.

-Le áll!-mondta George.-Mi van veled Elza?

-A fejem...szédülök!-Ian elköhögött egy nevetést.

- A francba,így nem tudunk forgatni. Muszáj lesz elhalasztani a forgatást.

-O...oké.

-Hívjunk orvost?-kérdezte dühösen.

-Nem kell,valószínűleg azért lettem rosszul,mert nem vettem be a vitaminjaimat.-Ian most egy kicsit hangosabban kuncogott fel,de újra köhögésnek szimulálta.

-Értem,akkor hát pihenj,és kilenckor találkozunk itt.

Bólintottam,és "nagy nehezen" felkeltem,és beszédelegtem a szobámba. Tudtam,hogy Ian hamarosan megfog jelenni. Bementem a szobámba,s rögtön

oda léptem a tükörhöz,s egy kicsit igazítottam magamon. Gondoltam,hogy egyszer majd nem tudok ellenállni Iannek,s engedek a csábításának,de nem gondoltam,hogy ez ilyen hamar befog következni.

Az ajtó kinyílt ,s Ian rettentő sebességgel száguldott be,majd hangtalanul becsukta az ajtót.

-Szia!-mosolygott.

-Szia.

-Nem gondoltam,hogy ennyire jól tudsz "ájuldozni".-s elkezdett halkan nevetni.

-Hát,csak van oka amiért színésznő vagyok.-mosolyogtam vissza,s ő bólintott.Közelebb lépett,egyre közelebb.

Most az egyszer,csak most az egyszer nem ellenkeztem. Száját az enyémre nyomta,s nyelve könnyedén játszadozott az enyémmel. Kezeit a derekamra tette,s keze egyre lejjebb vándorolt.

Hajába túrtam, s onnan már nem volt megállás. Lassan ledöntött az ágyra,gondosan ügyelve,hogy ne nagyon nehezedjen rám. Öleltem,érintettem ahol csak tudtam.

-Szeretlek! Olyan jó kimondani,szeretlek Elza!-mondta,miközben megszabadított a ruhámtól.

-Én is szeretlek,bár féltem bevallani először magamnak,de szeretlek! -mosolyogtam rá. Jól esett kimondani az érzéseimet,s jól esett végre nem ellenállni Ian csábításának.

Egyre hevesebben csókolt,s miután megszabadítottam nadrágjától,könnyedén belém hatolt.

Próbáltuk vissza folytatni nyögéseinket,bár nem nagyon ment.

Lassan átölelt bennünket a gyönyör,s Ian közben a nevemet harsogta.

-Elza.-szólalt meg halkan Ian.

-Igen?-felkönyökölt a párnára,és a szemébe mélyedt.mint mindig.

-Ugye ez nem lesz egy egy éjszakás kaland?Mert én nem akarom,hogy az legyen!-jelentette ki,határozottan.

-Ne aggódj,nem lesz az,mert ennek a csodás pillanatnak nem szakadhat vége! -s újra megcsókoltam.

-Miért taszítottál el magadtól az elején?-erre a kérdésre én sem tudtam a választ.

-Nem tudom,talán csak jobban megakartalak ismerni.

-Értem.

-Kérdezhetek valamit?-húztam el kissé a számat.Ian bólintott.-Most mi lesz a többi lánnyal? Ugye tudod,hogy nem fogom elnézni ahogy enyelegsz velük?!

-No csak,már is féltékenyek vagyunk?-nevetett.-Elza,szerintem ezek után egyértelmű,hogy téged szeretlek,és téged kíván minden porcikám!

Mosolyogva bólintottam,s a fejemet visszahajtottam a mellkasára.

2010. október 24., vasárnap

Zene

Nem tudom,hogy  Ti hogy álltok Mester Tamással,de  én az egyik  szerzeményét nagyon nagyon megszerettem. A megasztárban Kállay-Saunders András adta elő,Lee Olivér kíséretével.
Ha valakinek van kedve meghallgatni,itt a link:
                            Kállay -Saunders András:  http://www.youtube.com/watch?v=NdBDt3dkS80
                              Mester Tamás:  http://www.youtube.com/watch?v=RrJ_-oZxtDo