25. Fejezet

 Sziasztok!
Meghoztam Elzát és Iant,remélem tetszik!
 Várom a véleményeket! :)
             puszi
                    Nicole

                                           
                                           

                                                             Tévedés

                                                             

Elza könnyedén aludt a karjaimban. Jó érzés volt látni,hogy épségben van,ahogy a baba is.
Mély nyomot hagyott bennem,a kép,mikor a sziklán,ugrásra készen állt. Azokat a perceket,még a legnagyobb ellenségemnek sem kívánnám. Szerelmem elkezdett mozogni,majd kinyitotta a szemeit.
-Sajnálom!-mondta könnybe lábadt szemmel.
-Megértem,hogy sajnálod,mert nem elég,hogy magaddal,még a kicsinkkel is végezni akartál!-mondtam,s próbáltam megőrizni a hidegvéremet.
-Kiborultam,oké? Megbántam,de már nem tehetem meg nem történté!
-Rendben,sajnálom.-motyogtam,és szorosan magamhoz húztam.A lényeg,hogy most itt vannak velem.
Kezem a hasára  vándorolt,és simogatni kezdtem a benne lévő csodát.
Itt vagyok már  a harmincas éveimben,és végre megtörténik velem amire mindig is vágytam: szerető családom lesz.
-Ugye többet nem teszed ezt?-kérdeztem lágyan.
-Nem!-vágta rá határozottan. Nem tudom miért,de ebben a percben,valahogy hittem neki.

                **********7 hónap múlva***********

Ian épp készült a forgatásra,és én is vele tartottam.Ennyi ideje együtt vagyunk,de még egyszer sem kísértem
el,ezért is izgultam annyira. Ninával mindig is szerettem volna megismerkedni,mert roppant szimpatikus lány. Viszont Paul....Vele kicsit nehezebb lesz,de nem baj.örülök,hogy láthatom szerelmemet munka közben.
-Sziasztok!-köszönt a rendező.-Marcos Siega!-nyújtott kezet.
-Elza McWayer.-fogtam kezet vele.
-Akkor te nem az az Elza Woo vagy  a Holdvilág című filmből? Bocs,de azért  én is olvasok újságot!-nevetett.
-De én vagyok,de az az úgy mond "művész nevem",mert a menedzserem túl vidékiesnek találta a McWayert.Ezért találta ki a Woo-t.-magyaráztam.
-Aha,így már értem!-mosolygott,majd elindult,mi pedig követtük.
 -Hé IAn nem is mondtad,hogy apuka leszel!-rohant oda Nina,aki miután jól megölelgetett minket,le sem vette a szemét a hasamról.
-Na és fiú lesz vagy kislány?Ti mit akartok?-tette fel a rengeteg kérdést.
-Nem szeretnénk előre tudni.-mosolyogtam a lányra.
-Ez annyira édes!-ámult Nina.Szerelmemet követtem a smink szobába,ahol  egy irtó szexi vámpírt kreáltak belőle.
-Na mi van,így jobban tetszem?-nevetett.
-Nem nyilatkozom!-vigyorogtam.
-Á szóval te is belezúgtál Damonbe?-nevetett még mindig.Hátat fordítottam neki,mire ő gyorsan magához húzott.
-Szeretlek!-suttogta.
-Na és ezt ki mondta most?Damon,vagy Ian?-rötyögtem.
-Te boszorkány!-húzta fel a száját,majd közelebb hajolt,s ajkaink összeértek.
-Na de most megyek,keresek valami innivalót!-mondtam.
-Menj  ki az udvarra,ott találsz egy lakókocsit,az az "éttermünk".-bólintottam,majd kimentem.
Annyira imádom ezt a meleget! Az égnek emeltem a fejemet,és hagytam,hogy a napsugarai átjárják testemet. A babának is tetszett,mivel elkezdett mocorogni. Könnyedén elmosolyodtam. Hihetetlen érzés,hogy ott bent,van valaki,aki tőlem függ.Akit én táplálok,én nevelek. Semmihez sem fogható.
-Meg is vagy!-mondtam,és bementem a lakókocsiba. Senki sem volt ott,viszont egy asztal telis tele volt finom ennivalókkal. Nagyot lélegeztem,és próbáltam nem nekiesni a sok ennivalónak.Nem hittem volna,hogy ennyire kívánós leszek. Vettem egy almát,és ásványvizet,majd hamar kisiettem.
-Szépen néznénk ki,ha mindent befalnánk!-nevettem a pocakomnak.
Hirtelen megcsörrent a telefonom.
-Elza,azonnal gyere!-ordította Oliver.
-Mi van?kérdeztem,hirtelen nem értettem semmit.
-Monica.....szül!-örömködött. Jaj,de buta vagyok,hát persze! Hiszen már két napja a kórházban van.
-Azonnal megyek,csak kicsit pihent vagyok!-nevettem,majd letettem a telefont.
Szólnom kell Iannek,hogy elmegyek.
Elindultam a  forgatási helyre,s már javából ment a felvétel. Ian kiválóan alakítja a gonosz fivér szerepét. Nem akartam közelebb menni ,inkább gyorsan hívtam egy taxit,és a kórházhoz mentem.  A nővérek mind kedvesen mosolyogtak,hiszen rengeteget voltam mostanában itt. Szerencsére jól kijövök mindenkivel,úgy,hogy ha majd nekem is be kell feküdnöm,nem lesz gond az ismerkedés.
-jaj,de jó,hogy itt vagy!-mosolygott az öcsém,és rögtön átölelt. Az ölelkezések mostanában egy kicsit nehezen mentek,a nagy pocakom miatt.
-Na mesélj! Mi volt?-kérdezősködtem.
-Hát Monicaval ép beszélgettünk,amikor elkezdett fájni a hasa,és elvitték. Már egy órája bent vannak,ugye nincs baj?-olyan rémült arcot vágott. Most mondjam azt neki,hogy egy szülés akár huszonnégy órába is telhet?Hála Istennek sok könyvet olvastam a szülésről,meg a babákról.Szeretek felkészült lenni.
-Ne aggódj,nincs gond. Sokáig elhúzódhatnak a szülések. -a kezemet a vállára tettem.


                                            ************
                     
Végre vége lett a forgatásnak,s ép a kellemetlen sminktől szabadítottak meg.
-Hé Amelia,Elzát nem láttad?-kérdeztem a sminkesemtől.
-Nem,amióta  a forgatás elkezdődött nem.-mondta. Akkor meg hova a fenébe tűnhetett?Remélem nincs semmi baja! Előkaptam a telefonomat,és felhívtam.
Nem veszi fel. A csudába,minek az az átkozott mobil,ha nem veszi fel?!
Kirohantam az utcára,s kerestem egy taxit.  Az első piros lámpánál legalább fél órát álltunk. Épp kinéztem az ablakon,amikor megpillantottam valamit: Az újságos épp akkor tette ki a friss magazinokat,s a címlapon Elzával. Ez nem lehet igaz! Rájöttek...megtudták,hogy Elz terhes! Mi van...mi van ha kiborult megint és.......
Nem  megígérte,hogy nem teszi  többi azt. Kipattantam a kocsiból,és gyorsan vettem egy újságot. Annyi baromságot írnak egy ilyen újságban! A cikk többnyire arról szolt,hogy vajon a sorozatban tűnik e fel,vagy pedig az én vagy Paul barátnője -e a lány.
Végre elindultunk,de a szívem a torkomban volt. Nem lehet,hogy eldobja maguktól az életet! Hinnem kell..Hinnem kell Benne!
 Újra megpróbáltam felhívni,remélve,hogy felveszi.
-Igen?-szólt bele.
-Elza!-könnyebűltem meg.-Elza,hol vagy?Jól vagytok?-tettem fel a megannyi kérdés.
-A kórházban.-amint kimondta,szinte belevágtam a szvába.
-Jézusom,jól vagy,és a baba? Mi van veletek? Ugye nem csináltál őrültséget?-kérdeztem tovább.
-Tudod mit,ha ennyire nem bízol bennem,akkor hagyjál,semmi közöd hozzá,hogy miért vagyok itt!-mondta zokogva,és kinyomta a telefont.
-A francba!-ordítottam.