11.fejezet

 Halihó!:)
Meghoztam a 11. fejezetet,tessék véleményezni :)
remélem ez is tetszik majd Nektek:)
sok puszi
              Nicole

                                                                   A legjobb nővér





-Te meg mit keresel itt?-vágtam oda neki.
-Azt  jobb,ha odabent beszéljük meg...-nagyon nagyon komolynak tűnt,pedig az én öcsém,eddig soha sem komolykodott,hiszen állandóan veszekedtünk! Na meg mióta összetörte az új autómat,még jobban haragszom rá,mint valaha!
Kinyitottam az ajtót,s betesékkeltem. A cuccaimat leszórtam a földre.Oliver megjegyezte,hogy milyen szép a lakásom.Ez így már túl sok!Ő soha nem jópofizna velem! Kezdek megijedni..
-Elza,baj van. Csak neked merem elmondani,mert nagyon nagy bajban vagyok. Csak te segíthetsz! Tudom,hogy nem volt makulátlan a viszonyunk,de benned megbízok,és anyáék tuti kidobnának a  házból ha megtudnák....
-De még is mit Oliver?Az isten szerelméért,már nagyon megijesztesz.
-A barátnőm...Monica..arról van szó,hogy...De ne akadj ki nagyon   jó?Épp elég a bajom,mint,hogy ki oktass.
-Mond már!
-Terhes.-lehuppantam a kanapéra,még szerencse,hogy a hátam mögött volt.
Jézusom,hiszen Oliver csak tizennyolc,és a barátnője nála is fiatalabb! Próbáltam megszólalni,de szinte lehetetlennek tűnt.
-Oliver...-kezdtem nyugodt hangnemben.-Ugye tudod,hogy nem tarthatjátok meg? És hol van most a barátnőd?
-A kocsiban vár..Nem merte megmondani a szüleiknek,mert őt is kitessékelnék a házból.
-És csak úgy eljöttetek otthonról?-próbáltam nyugodtan beszélni hozzá,mert látszott rajta,hogy kétségbe van esve.
-Azt mondtam,hogy meghívtál minket magadhoz pár hétre...
-Elég kicsi a lakás,de  talán lehet róla szó,hogy amíg megoldjuk a problémát,,hogy maradhattok...De hívd már be a barátnődet is!-förmedtem kissé rá. Bólintott és távozott.
Mibe keveredtem istenem! De még sem hagyhatom,hogy kidobják őket a szüleik!  Eláruljam anyuéknak?Bár akkor Olivernek annyi... Jobb lesz ha megtartom magamnak..Bár Iannek muszáj lesz tudnia,mert most Oliverékkel kell foglalkoznom,meg hát úgy is ha eljön,látni fogja,hogy többen vagyunk a lakásban...
-Szia!-mondta egy kedves arcú lány.Eddig Oliver barátnői mind elég kihívóak,és erőszakosak voltak.De ezen a lányon látszott a jóság,és az,hogy megvan ijedve.
-Szia!Elza vagyok.-nyújtottam kezet.
-Monica Bayer. Oli elmondta,hogy maradhatunk,köszönöm szépen! És azt is,hogy segítesz.
-Üljünk le!-és a kanapé felé indultam.-Mi a szándékotok a babával?Nem tarthatjátok meg,bár abortusz ellenes vagyok,de akkor sem lehet.
-Sokat gondolkodtam rajta,-kezdte Monica.-Nem lehetne örökbe adni egy kedves,szerető családnak? Én nem akarom megölni a babámat!-zokogni kezdett.Oliver átölelte.Látszik,hogy szeretik egymást,ami Olivernél furcsa,mert eddig csak játszott a lányokkal.
-Én sem akarom az abortuszt!-tette hozzá az öcsém.
-Felőlem lehetne,de a  szüleitek észre fogják venni a nagy pocakodat,szívem!-és megfogtam a kezét.
-Á,a szüleim nem sokat törődnek velem. Most sem törődtek,hogy elmentem,s úgy is megyek egyetemre nem sokára..De Oliver azt akarja,hogy  maradjak vele,amíg a baba meg nem születik. -eszembe jutott,hogy én kiköltözök ebből a  lakásból. Viszont kérdés,hogy megtudnak e élni normálisan abban a kilenc hónapban.
-Figyeljetek.Én innen hamarosan elköltözöm egy házba a barátommal. Ha tudtok normális élet vitelt folytatni,és nem szórjátok a pénzt,felelősség teljesek lesztek,na és persze felnőttek módjára viselkedtek,akkor itt
maradhattok   addig..
Mind kettejük arca felvirult,s mosolyogtak.
-Komolyan Elza? Tudtam,tudtam,hogy jó nővér vagy!-Oliver felállt,és átölelt.Majd Monica is.
-Köszönjük,fogalmad sincs,hogy mennyire örülök!
-Nem tudom,hogy jó döntés e,de nem akarom ,hogy egy szegény ,ártatlan kisember ,egy véletlen miatt haljon meg. De azért remélem tudjátok,hogy rettentően  felelőtlenek vagytok! Ja Oliver,és most nem kell ecsetelned,hogy kilyukadt a gumi,és  társai! -erre elnevettük magunkat.
-De a barátomnak el kell majd mondanunk,előtte nincs titkom!
-Ugye nem árulja el senkinek?
-Természetesen nem.
Amíg én is itt lakom,addig a vendégszobát rendezem be nekik.
Remélem Ian nem fog nagyon kiakadni.
Bejelentettem a fiataloknak,hogy elmegyek Ianhez,jobb ha előbb elmondom neki,és utána találkoznak,mint fordítva.
Hívtam egy taxit,de Ian megelőzött,s már ép,hogy leértem az utcára,épp leparkolt.
Rögtön egy forró csókkal üdvözölt.
-Ian,mondanom kell valamit.-és belekezdtem. Csendben,néha bólogatva végig hallgatta a történetet.
-Ha te így látod jónak,akkor nincs para Elza.-mosolygott.-Jobb ha örökbe adják,mind ha elvetetik.-erre  bólogattam.
-Tudtam,hogy megértő leszel majd,de fogalmam sem volt,hogy ennyire! Szeretlek.
-Én is téged.-tette hozzá,majd felindultunk a lakásba. A liftben egyedül voltunk,Ian kiishasználta,és lopott pár csókot tőlem.
Amikor bementünk a lakásomba láttuk,hogy Monica a konyhában sertepertél.
-Gondoltam főzök valami vacsit!-mondta kedvesen mosolyogva.
Örültem,hogy ilyen lányt fogott ki az öcsém.
Ian gyorsan összebarátkozott az öcsémmel,mert  van egy közös szerelmük:az autók.
Én addig segítettem Monicának a csirke sültet elkészíteni,és közben jobban megismerkedtem vele.
beszélgettünk a babákról,és elmesélte,hogy van egy kishúga is,ő vele is imád foglalkozni,s ha idősebb lenne pár évvel megtartaná.Csupán az anyagi körülmények hiányoznak mindkettőjüknek.
Furcsa,hogy a mi szüleink Oliverrel,és Monicáé elég egyformák. Nem jó a viszonyunk velük,és kiskorúnktól fogva elhanyagoltak bennünket.
A vacsora roppant jól  sikerült.Finomat főztünk,ami főként Monica érdeme,mert én nem valami jól főzök.
Utána beszélgettünk kicsit az elmúlt hónapjainkról. Aztán ki-ki a szobájába vonult.
-Itt alhatok?-kérdezte Ian.
-Naná!-vágtam rá,és átöleltem. Azonnal megszabadítottam ingjétől,s újra megcsodáltam  gyönyörű felsőtestét,melyet csak rajzolni lehetett.
Hirtelen eszméltem,hogy ez a valóság! Olyan vigyort dobott felém,ami levakarhatatlan volt.
Az ágyra rakott,és elkezdett megszabadítani a ruhadarabjaimtól. Egyre szenvedélyesebben csókolt,s próbáltam megszabadítani a nadrágjától,de nem nagyon ment,ezért besegített.
-Várj!-kiabáltam,s a fejemhez kaptam.Rettentően fájt.
-Mi a baj Elz,valamit nem jól csináltam?
-A fejem Ian!-rettentően lüktetett,és fájt.Ian gyorsan felhúzta a nadrágját,és engem is belebújtatott a ruhámba,majd felkapott.
-Hahó Oliver,a nővéred rosszul lett beviszem a kórházba.-nem várta meg a  választ,csak a lifthez sietett velem.
A liftben rájött valószínű,hogy a dugóban egy sima autóval semmire sem megy,ezért hívta a mentőket.
Nem tudom mi történhetett,de percről percre jobban lüktetett a fejem...
-Nyugalom Elza,minden rendben lesz,érted amit mondok?!-hallotta Ian aggódó hangját,de akkor én már másfelé tartottam....